A szerző újabb könyve a Székely falutízesek című kötetének (2012) kiegészítéseként is felfogható. Annak a térnek és közösségnek össztársadalmi vonatkozású értelmezésére vállalkozik, ahonnan Márton Áron is vétetett. Mindeközben egy adott hely- és korszellem értékhordozó voltára, a kimagasló egyházi, történelmi személyiség komplexitásának bizonyítására és továbbgondolására vállalkozik. Lényegesnek tartja, hogy a fejődés, amely törvényszerűen folyamatos jelenség, úgy valósuljon meg, hogy ne kockáztassa a létfenntartó tízesközösségek felszámolását, hiszen egy-egy életképes, fenntartható rendszernek a szerveződési, működési és fejlődési modellje adhatja meg az alapot napjainkban is az egyén, a szűkebb-tágabb közösségek, a gazdaság anyagi és szellemi építkezéséhez. Hangsúlyozza, hogy a közösségi erő a nép bölcsessége is egyben, ami ma is követhető és biztonságot adó erkölcsiség, és „kapaszkodó” lehet az élet adta nehézségek leküzdésében. |